Az eddigi gy�ztesek:
Egyes�lt �llamok 31

Ausztr�lia 28
Nagy-Britannia 9
Franciaorsz�g 9
Sv�dorsz�g 7
N�metorsz�g 3
Csehszlov�kia 1
Olaszorsz�g 1
Spanyolorsz�g 1
Oroszorsz�g 1

Legek a Davis-kup�b�l

A t�bb mint sz�z�ves m�ltra visszate-kint� verseny hist�ri�sk�nyv�ben j� n�h�ny �rdekess�gre bukkanni, �me, egy kis �zel�t�!

A Davis-kupa t�rt�net�nek legfiatalabb r�sztvev�je eddig a liechtensteini Kenny Banzer, aki 14 �vesen �s 5 naposan l�phetett p�ly�ra, m�g a legid�sebb Claude Butlin, aki 50 �vesen �s 105 naposan is a mexik�i v�logatott rendelkez�s�re �llt. A "legfoglalkoztatottabb" j�t�kos c�m Nicola Pietrangelit illeti meg, az olaszok legend�s teniszez�je 66 p�rviadalon szerepelt, �s �sszesen 164 m�rk�z�st j�tszott, egyesben 110-et, p�rosban 54-et.
A r�vid�tett j�tszm�t csak 1989-ben vezett�k be a Davis-kup�ban, �gy azt gondolhatn�nk, enn�l kor�bbr�l sz�rmazik minden id�k leghosszabb mecscse. Ez �gy is van, hiszen 1982-ben John McEnroe 6 �ra �s 22 percnyi j�t�k ut�n gy�rte le Mats Wilandert (9:7, 6:2, 15:17, 3:6, 8:6), csakhogy a "modern korban" egy p�rosmeccs majdnem t�lsz�rnyalta ezt is, a 2002-ben lej�tszott Lucas Arnold, David Nalbandian–Jevgenyij Kafelnyikov, Marat Szafin derbi ugyanis 6 �ra 20 percesre ny�lt, benne minden id�k leghosszabb, DK-ban lej�tszott �t�dik szettj�vel (3 �ra 5 perc).
S ha m�r �tszettes: a legjobb �tj�tszm�s m�rleggel Henri Cochet, a h�rom francia musk�t�s egyike b�szk�lkedhet, 16 �tszettes�b�l 12-t megnyert, �s tov�bbi �rdekess�g, hogy akadt olyan p�rharc, mindj�rt kett� is, amelyen mindegyik meccs d�nt� j�tszm�ba sodr�dott – 1946-ban Jugoszl�via �s Franciaorsz�g, tavaly meg Rom�nia �s Ecuador hozta ki a legt�bbet az �sszecsap�sb�l. Aki az egy m�rk�z�sen a legt�bb �szt �t� j�t�kos nev�re k�v�ncsi, nyilv�n megd�bben, ha el�ruljuk: Gustavo Kuerten az. A brazil klasszis tavaly 47 �szt gy�rtott a kanadai Daniel Nestor ellen – m�s k�rd�s, hogy �gy is kikapott, 7:6, 6:7, 3:6, 7:6, 5:7-re…